2021 márciusában a Volvo vezérigazgatója, Håkan Samuelsson egy rendkívül bátor döntést jelentett be: a vállalat radikálisan a villanyautók felé fordul, 2030-tól kizárólag tisztán elektromos autókat tervez forgalmazni. Ebben a stratégiában a hibridek sem kaptak helyet, mindent az elektromos átállásba fektettek.
Az elképzelések mögött két nagy feltételezés állt: hogy a kormányzati szabályozások és támogatások elősegítik majd az elektromos autók gyors elterjedését, illetve hogy a töltőhálózatok is elég gyorsan fejlődnek majd. Ezek azonban egy idő után nem igazolódtak be: a vásárlók és az infrastruktúra nem alkalmazkodtak elég gyorsan, miközben a szabályozási környezet és támogatások is folyamatosan változtak.
Komoly kihívásokat jelentettek a globális gazdasági problémák, mint például a chiphiány, amelyek akadályozták a gyártást. Ráadásul rendkívül olcsó kínai elektromos autók lepték el a piacot, amelyekkel a Volvo csak nehezen tudott versenyezni. Az európai és amerikai új védővámok ugyan lassítani próbálták a kínai térnyerést, de ezek visszaütöttek, hiszen a Volvo néhány modelljét is Kínában gyártották.
Az ambiciózus elektromos átállás így súlyos pénzügyi terheket rótt a cégre, adósságállományuk jelentősen nőtt. Idővel kénytelenek voltak visszalépni eredeti terveiktől, és ismét nagyobb hangsúlyt fektetni a hibridekre. A vállalat példája világosan rávilágít arra, mennyire kiszolgáltatottá válhatnak a piaci szereplők, ha túlságosan bíznak a politikai döntéshozók következetességében és az előrejelzésekben.
