Az amerikai kormány és a piac szereplői között egyre nagyobb nézetkülönbség mutatkozik az arany és ezüst ármozgásainak értelmezésében. Miközben a Pénzügyminisztérium vezetői túlfűtött spekulációnak tartják a jelenlegi emelkedést, addig a Fehér Ház jelentős, 12 milliárd dolláros ásványianyag-felvásárlási programot indított el, így egyfajta árpadlót helyezve a nemesfémek alá.
A beszélgetés nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ki lehet az igazi mozgatórugó a látványos árfolyam-emelkedések mögött, ha az állami vásárlások önmagukban nem jelentenek elég nagy keresletet ahhoz, hogy ilyen ármozgást keltsenek. Felmerül a kérdés: stratégiai befektetők vagy fedezeti alapok rendezik át a piacot?
Részletesen elemzik a színesfémek — különösen a volatilis ezüst és a stratégiai jelentőségű volfrám — utóbbi hónapokban mutatott árfolyam-robbanását, amelyhez Kína exportkorlátozásai és az Egyesült Államok bányászati politikája is hozzájárulnak. Felmerül, hogy mitől különleges a volfrám, miért ugrott meg ennyire az ára, és hogy milyen szerepet játszanak az amerikai bányavállalatok ebben a helyzetben.
Kitérnek arra is, hogy a bányászati részvények volatilitása, az M&A piaci mozgások és a földrajzi kockázatok — például a perui ezüstprojektek kilátásai — milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentenek a befektetők számára, miközben a piac egészét a kétségek és a makrogazdasági bizonytalanság alakítja.
