Vajon mennyire igazak a véres legendák Vlad Tepesről, vagyis Karóbahúzó Vlad Drakuláról? Egyes történelmi források kegyetlen lakomáiról mesélnek, ahol áldozataival teli mezőkön étkezett, kenyerét az ellenségei vérébe mártva. De vajon tényleg ilyen volt, vagy csupán rosszindulatú krónikások és legyőzött ellenségek terjesztették el ezeket a történeteket?
Friss kutatások meglepő eredménnyel szolgáltak: Vlad vérmintái alapján legalább egy időszakban vegetáriánus lehetett. Felmerül hát a kérdés, hogy nem vérrel, hanem például savanyú meggyszósszal fogyasztotta vacsoráit, melyek a régióban népszerűek voltak. A videó során 16. századi erdélyi szakácskönyvek receptjei is előkerülnek, így megismerkedünk a kor autentikus konyhájával is.
Kitekintésként a műsorvezető személyes élménye is megjelenik: épp Budapesten jár, ahol Vlad éveket töltött fogságban, és egy folyami hajóút során a nézőket az európai gasztronómiára és kultúrára is invitálja. Az elkészült étel, a meggyszószos fácán mellett egy különleges, vörös szantálfával színezett párlat, a Slivovitz is bemutatásra kerül – valódi történelmi extrákkal fűszerezve az ismeretterjesztést.
A műsor hátterében felvillannak Vlad életének sorsfordító epizódjai: családjának elvesztése, trónharcok, bosszúhadjáratok, szenvedélyes védelem a betolakodók ellen, és a történelmi boszorkánymese, amelyből később a Dracula-legenda is kinőtt. Az elbeszélés középpontjába az kerül, hogy egyáltalán mennyire igazak a vámpírsztorik és a karóbahúzás rémségei?
