Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland képviselői találkoztak Washingtonban, hogy megvitassák az Északi-sarkvidék, különösen Grönland biztonsági helyzetét. Az eseményt az váltotta ki, hogy az amerikai elnök kijelentette: szerinte csak akkor elfogadható Grönland jövője, ha az Egyesült Államok közvetlen ellenőrzése alá kerül. Ez alapvető nézeteltérést okozott a felek között.
A tárgyalások során a dán és grönlandi külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy Grönland NATO-tag a Dán Királyság révén, és már most jelentős amerikai katonai jelenlét van a szigeten az 1951-es védelmi megállapodás alapján. Felvetődött a kérdés, mit tehetne a NATO, Dánia vagy az Egyesült Államok a térség biztonságának további erősítéséért.
Érdekes témaként jelentek meg azok a diplomáciai dilemmák, amelyek a területi integritás, önrendelkezés és szövetségi kötelességek között húzódnak. Az is felmerült, mennyire fenyegeti új biztonsági veszély a sarkvidéki régiót, illetve hogyan lehetne az amerikai és dán érdekeket összehangolni. A résztvevők egy magas szintű munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a következő hetekben folytatja a közös gondolkodást, de konkrét megoldásnál még nem tartanak.
