A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 10 perc

Vita a Legfelsőbb Bíróság döntéséről: konverziós terápia és szólásszabadság az egészségügyben

A Legfelsőbb Bíróság döntése új jogi és etikai kérdéseket vet fel a konverziós terápia és az egészségügyi szólásszabadság kapcsán.

Egy friss Legfelsőbb Bírósági döntés nyomán élénk viták robbantak ki Amerikában: a testület alkotmányellenesnek ítélte Colorado állam konverziós terápiát tiltó törvényét. Az esemény különösen szimbolikus, hiszen éppen a Transzlátó Napján történt, és mindössze egyetlen bíró, Ketanji Brown Jackson állt ellen a döntéssel szemben.

A konverziós terápia valójában nem elfogadott kezelési módszer, hanem káros, áltudományos eljárás, amely az LMBTQ+ emberek identitásának elnyomását célozza, gyakran gyermekeken alkalmazva. Részletek hangzanak el arról, hogy a módszer nem csak hatástalan, hanem súlyosan káros hatásokat okoz: poszttraumás stressz, depresszió, sőt, tartós pszichés problémák is jelentkezhetnek az áldozatoknál.

Az epizód idézi a legújabb kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a konverziós terápián átesett személyek körében nő a pszichés betegségek és az öngyilkossági gondolatok aránya. Felvetődik az is, hogy némely államban még mindig széles körben alkalmazzák, és 23 állam próbálta már jogi eszközökkel tiltani.

Feszültséget okoz a döntés indoklása is: a keresztény tanácsadó szerint a törvény túl széles körben szabályoz, ezért a szólásszabadságra hivatkozva támadta. A bíróság többsége egyetértett vele, így kérdésessé vált, milyen mértékben szabályozhatja az állam az orvos-beteg kommunikációt, illetve milyen következményei lesznek ennek a jogi fordulatnak az egészségügyi rendszeren belül.

Elhangzik az is, hogy egyes államokban például az abortusz elleni elfogult tájékoztatás is kötelező lehet az orvosok számára – tehát a határok és mércék kérdése továbbra sem egyértelmű. Vajon hová vezet a szabályozás fellazítása, milyen orvosi és etikai kérdéseket vet fel a döntés? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz, de a vita intenzitása és tétje óriási.