Az elmúlt években a bankrendszer egyre erőteljesebben ellenállt a kriptovaluták terjedésének, különféle eszközökkel próbálta visszaszorítani azok használatát. Ugyanakkor a globális fizetési óriás, a Visa, egészen eltérő utat választott: együttműködni kezdett a kriptoszektorral, és lépései jelentős változásokat jeleznek a pénzügyi infrastruktúrában.
Ez az új irányvonal különösen az átfutási idők és a hatékonyság szempontjából jelentős: a Visa blokkláncalapú stabilcoinokat alkalmaz, hogy világszerte gyorsabb és olcsóbb elszámolásokat tegyen lehetővé, ezáltal lecserélve a hagyományos, lassú és drága SWIFT rendszert. Az Ethereum és a Solana blokkláncok technológiája kerül előtérbe, mivel ezek képesek kezelni az intézményi felhasználók által elvárt sebességet és megbízhatóságot.
A videóban betekintést nyerünk abba is, hogy ez a törekvés miért most gyorsult fel ennyire – a technológia érettsége és a Genius Act révén tisztázott szabályozói környezet volt a kulcs. A Visa tevékenysége már túlmutat a tesztelésen: valós, nagyságrendileg milliárd dolláros értékben végez stabilcoin-elszámolásokat olyan régiókban is, ahol a hagyományos banki infrastruktúra különösen lassú vagy megbízhatatlan.
Terítékre kerül az is, hogy ezek a változások hogyan hatnak ránk, felhasználókra. Vajon mennyire jelent valódi függetlenséget, ha mostantól ilyen szereplők közvetítésével, de blokkláncalapon mozgathatjuk pénzünket? További kérdéseket vet fel, hogy a stabilcoinrendszer és a kriptovaluták használata központi ellenőrzés nélkül fenntartható-e hosszabb távon, és mik a reális lehetőségeink a pénzügyi önrendelkezés elérésére ebben a gyorsan változó környezetben.
