A Visa világszintű ismertsége a hitelkártyákhoz kötődik, mégis a bankkártyák piacán rendelkezik igazán elsöprő befolyással, különösen az Egyesült Államokban. A cég útja a dominanciáig számos izgalmas fordulatot és konfliktust hozott, amelyek alapja az 1970-es évektől kezdődött – többek között sikertelen újításokkal és kemény iparági versennyel.
Dee Ward Hock, a Visa különc alapítója meghökkentő személyiségével és irányítási stílusával jelentősen formálta a vállalat történetét. Az ő vezetésével sikerült átalakítani a BankAmericard rendszerét, elindítani az első automatizált hitelkártya-elszámolási hálózatot, valamint lefektetni a bankkártyák – és az azonnali elektronikus fizetési rendszerek – alapjait.
A történet olyan problémákat tárgyal, mint az 1960-as évek kártyaválsága, amikor a gyors terjeszkedést botrányos visszaélések és kontrollvesztés kísérte, valamint a bankok és kártyavállalatok között kiéleződő érdekellentétek. Az is szóba kerül, hogyan próbálta a Visa már a 70-es években bevezetni a debit (betéti/bankkártyás) rendszert, de a bankok és kereskedők részéről jelentős ellenállásba ütközött.
Az iparágon belüli innovációk, felvásárlások és jogi csatározások – köztük az Interlink, PLUS vagy Entree Card története – mind kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Visa képes volt uralni a bankkártyás fizetések infrastruktúráját. A kiegyensúlyozottságért folytatott harcban nem csak a technológiai újításokról, hanem a piacvezetői hatalom gyakorlásáról, antitröszt perek sorozatáról és a kiskereskedők érdekeiről is részletesen esik szó.
Vajon minek köszönhető, hogy a PIN-alapú rendszerek technikai fölénye ellenére a Visa által favorizált aláírásos (signature) debit vált meghatározóvá az amerikai piacon? Hogyan csapódnak le ezek a változások a fogyasztók és a kereskedők hétköznapi tapasztalataiban? A videó végigvezet a kulisszák mögötti tárgyalásokon, technológiai újításokon és iparági rivalizáláson keresztül, felvetve azokat a kérdéseket, amelyek a pénzügyi infrastruktúrák fejlődésének árnyoldalaira is rávilágítanak.
