A 19. század mérnöki csodáit mutatja be ez a dokumentumfilm, elmerülve a korabeli találmányok és technológiai forradalmak izgalmas, sokszor rémisztő világában. A mechanikus gépek, mint az óriási gőzkalapács vagy Babbage számítógépei, új távlatokat nyitottak, de egyben komoly alapvető kérdéseket is felvetettek az emberi szerepről.
Az ipari forradalom gépei nemcsak a mindennapi életet formálták át, hanem mély filozófiai és vallási dilemmákat is generáltak. Olyan kérdések vetődtek fel, mint hogy vajon helyettesíthetik-e a gépek az embert, vagy hogy mit jelent emberinek lenni? Ezek a problémák nemcsak a technikáról, hanem az identitásról és az univerzumhoz való viszonyunkról is szóltak.
A viktoriánus világban az új tudományos eredmények, például a fosszíliák vagy az univerzum születésének magyarázatai, folyamatosan ütköztek a hagyományos hitrendszerekkel. Szemléletes példák mutatják be, hogyan próbálták megérteni a föld és az élet kialakulását, és milyen szenvedélyek és konfliktusok születtek ebből.
A film bemutatja a tudományos forradalmak társadalmi következményeit is, például London szennyvízproblémáit, a nagy járványokat és az ezekre adott mérnöki válaszokat. Megjelenik a technológia sötét oldala: a hulladék, a pusztulás és az entrópia jelentősége, amely lassan lerombolhatja az emberi civilizációt.
Zárásként felelevenedik H. G. Wells időgépének története, amely nem csupán egy irodalmi fantázia, hanem magában hordozza a korszak legjelentősebb tudományos és társadalmi dilemmáit. Megmarad a kérdés, hogy meddig tudjuk uralni a saját „mechanikus szörnyeinket”, és hogy vajon a technológia fenyegetés vagy megváltás az emberiség számára.
