Az elmúlt években Vietnam egyre nagyobb figyelmet kapott, különösen az amerikai vámháborúk és a globális termelési láncok átalakulása miatt. Az ország gazdasági modellje jelentős mértékben függ a külföldi befektetésektől és az amerikai piacra irányuló exporttól, amely a GDP mintegy harmadát adja. Ez a modell azonban sérülékeny lehet egy esetleges, magas vámokat bevezető amerikai politika miatt.
Az ország belpolitikájában is jelentős változások zajlanak. Tolam, a Vietnámi Kommunista Párt új főtitkára, ambiciózus bürokrácia-átalakítási programot indított, hogy csökkentse a hivatalnoki rendszer bénító hatását, növelje a kockázatvállalási hajlandóságot és elősegítse az innovációt. Céljai között szerepel a kutatás-fejlesztés növelése, a magánszektor arányának jelentős emelése, valamint a gazdasági szerkezetváltás felgyorsítása.
Vietnám gazdasági modellje főként a külföldi cégek által végzett összeszerelésből és az olcsó munkaerőből profitált, viszont a helyi vállalkozások kevéssé részesednek ebből a növekedésből. A bérek emelkedése és a vidéki munkaerő-átáramlás ütemének lassulása egyre nagyobb kihívást jelent. A gazdaság továbblépéséhez az ország vezetőségének meg kell válaszolnia, miként tud Vietnam a közepes jövedelmű státusból a felsőbb szintre jutni, és hogyan lehet a rurális lakosságot a modern iparban és szolgáltatásokban foglalkoztatni.
Kialakul egyfajta párhuzam Szingapúrral, ahol a külföldi befektetők jelentős szerepet játszanak, ugyanakkor a fejlett munkaerő képzés és a magasabb hozzáadott értékű iparágak meghonosítása is cél. Kérdéses, hogy Vietnam képes lesz-e kiaknázni ezeket a lehetőségeket egy globálisan nehezebb fejlesztési környezetben, valamint hogyan tudja ösztönözni a hazai keresletet és a szolgáltatási szektort a jövőben.
