1915 elején a keleti front hatalmas ívben húzódott, többek között Galícián és Kelet-Poroszországon át. Ezen a frontszakaszon három nagyhatalom – Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország – tervei, hadműveletei és vitái alakították az eseményeket. A központi hatalmak célja Przemyśl ostromának feloldása volt, míg az orosz parancsnokok között is komoly nézetkülönbségek alakultak ki az offenzívák irányáról.
A Kárpátokban zajló hadműveletek különösen embert próbálóak voltak. A katonák súlyos téllel, ellátási nehézségekkel és elképesztő veszteségekkel néztek szembe. A hegyekben a hó, a hideg és a kimerültség legalább annyira tizedelte a seregeket, mint az ellenséges támadások. A parancsnoki döntések, a taktikai viták és a helyi lakossággal való viszony is befolyásolta a hadjáratok kimenetelét.
A front északi szakaszán a német offenzíva új fegyverek bevetésével – például gáztámadással – próbált fordulatot hozni, de a téli időjárás gyakran váratlan fordulatokat és kudarcos kitöréseket eredményezett. A katonák mindkét oldalon folyton változó körülmények közé szorultak, és gyakran nem is a fegyverek, hanem a természet jelentette a legnagyobb kihívást számukra.
Kiemelkedő dilemma volt, hogyan kezeljék a kimerült, gyakran éhező helyőrségeket és civileket, például Przemyślben, ahol az ostromlott városban az élelmiszerhiány végül kilátástalan helyzetbe sodorta a védőket. Eközben mindkét fél stratégiai döntései nagyban befolyásolták nemcsak a hadi eredményeket, hanem a katonák és civilek sorsát is.
