Washington D.C. utcáin véget ér Donald Trump elnök által elrendelt bűnügyi szükségállapot, amely ideiglenesen a helyi rendőrség irányítását is a szövetségi kormány kezébe adta. Bár a Nemzeti Gárda és szövetségi ügynökök jelenléte egyelőre megmarad, a helyi hatóságok visszakapják jogköreiket számos területen.
Az elmúlt harminc nap bűnügyi statisztikái drámai visszaesésekről számolnak be: az erőszakos bűncselekmények 40%-kal, a gyilkosságok 50%-kal, a rablások csaknem 60%-kal csökkentek. Ezek az eredmények részben a helyi és szövetségi rendvédelmi szervek szoros együttműködésének köszönhetők, ám ugyanakkor élénk vita folyik arról, milyen hosszú távú hatása lehet a katonai és szövetségi jelenlétnek a városban és a közösségek életére.
Miközben D.C.-ben sokan örülnek a csökkenő bűnözésnek, főleg azok, akik korábban a kevés helyi rendőrre panaszkodtak, más közösségek fokozott félelmet élnek meg a szövetségi ügynökök – például az ICE – akciói miatt. Felmerül a kérdés: indokolt-e az ilyen szintű katonai jelenlét, és mi történik, ha ezek az intézkedések más nagyvárosokban is megjelennek?
Chicago példáján keresztül látható, mennyire megosztó a Nemzeti Gárda vagy szövetségi ügynökök alkalmazása helyi viszonylatban, főként a helyi lakosok, bevándorlók és vállalkozások körében. A helyi üzletek forgalma hirtelen visszaesett, és félelem uralkodik, hogy miként változik meg újra a város arculata, ahogy a szükségállapot véget ér.
