Az utóbbi időszakban hatalmas befektetések indultak el a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, azonban a tőzsdei szereplők egyre bizonytalanabbak az eredményekkel kapcsolatban. Az a kérdés vetődik fel, hogy vajon az AI kialakulása körüli eufória egy újabb befektetési buborékot jelez-e, ahol a részvényárak messze meghaladják a vállalatok tényleges profitját.
Felidézve a múlt technológiai forradalmait, mint például az internet korszakát vagy az elektromos áram terjedését, hasonló mintázatok figyelhetők meg: sokan túlértékelik a lehetséges nyertes vállalatokat, miközben jelentős pénzek vesznek el még akkor is, ha maga a technológia valóban átalakítja a világot.
Felmerül a kérdés: mit tehetnek a befektetők, ha aggódnak egy esetleges AI buborék miatt, mégsem adhatnak el egyszerűen minden részvényt? Bemutatásra kerülnek alternatív eszközök, mint például kötvények vagy arany, ám ezek sem biztosítanak tökéletes védelmet, különösen a közelmúlt piaci mozgásaiban tapasztalható együttmozgások miatt.
Érdekes gondolatok hangzanak el arról is, hogy egyes részvényszegmensek – mint például a stabil osztalékot fizető, alacsony volatilitású részvények – hogyan viselkedhetnek válságok idején, és vajon e szokatlan megközelítés lehet-e hatékonyabb védekezés a portfóliók számára.
