Lyon és Torino között zajlik Európa egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása: egy közel 58 kilométeres vasúti alagút épül az Alpok mélyén. Ez a bázisalagút két jelentős gazdasági hatalmat, Franciaországot és Olaszországot fogja közvetlenül összekötni.
Az új vonal zászlóshajója az úgynevezett Montene bázisalagút, amely a világ leghosszabb egybefüggő vasúti alagútja lesz, amikor elkészül. A projekt célja nemcsak az utazási idő drasztikus csökkentése Lyon és Torino között, hanem a teherforgalom vasútra terelése is, így évente mintegy egymillió teherautó forgalmát válthatja ki és jelentős szén-dioxid-kibocsátás csökkentéssel is jár.
Közben a mérnökök számos technikai kihívással néznek szembe: az Alpok változatos geológiája, a vízbetörések kezelése és a biztonsági előírások teljesítése mindennapi problémát jelentenek. Hogy mindezt leküzdjék, egyedülálló technológiákat — köztük hét hatalmas alagútfúró gépet — vetnek be a projekt különböző szakaszaiban.
Habár a nagy építkezések általában lenyűgözőek, a projekt helyi környezeti és társadalmi vitákat is kiváltott. Helyi lakosok tiltakozásai, politikai viták, váratlan földcsuszamlások és finanszírozási nehézségek egyaránt lassítják a munkát. Sokakban felmerül a kérdés: valóban indokolt-e ekkora beavatkozás egy érzékeny hegyvidéki ökoszisztémában?
A beruházás az egész európai közlekedés szempontjából kulcsfontosságú, hiszen pótol egy hiányzó láncszemet az úgynevezett Mediterrán korridorban. Eközben a teljesítés technikai és társadalmi vonatkozásai egyaránt érdekes példát szolgáltatnak arra, hogyan változtatja meg a civilizáció az őt körülvevő természeti környezetet.
