A fiúk és lányok születési arányával kapcsolatos társadalmi és gazdasági előítéletek hosszú időn át meghatározták a szülők gyermek nemével kapcsolatos preferenciáit. Sokáig a fiúk iránti elfogultság jellemezte a családokat, mert ők vitték tovább a család nevét és vagyonát.
Napjainkra ez a trend meglepően gyorsan változik, különösen a fejlődő országokban, míg a fejlett világban egyre többen szeretnének inkább lányt. A modern technológiáknak, például az ultrahangnak vagy a mesterséges megtermékenyítési eljárásoknak köszönhetően ma már lehetőség van a születendő gyermek nemének kiválasztására, bár ez a gyakorlat törvényileg sok helyen tiltott vagy szigorúan szabályozott.
A lánygyermekek és fiúgyermekek iránti társadalmi preferenciák gyors átrendeződése újabb kérdéseket vet fel. Miért vált vonzóbbá egyes családok számára a lány gyermek? Milyen társadalmi és pszichológiai okai vannak a nemi arányok változásának, és milyen következményekkel járhat a társadalom egészére nézve, ha a családok nagy része választható módon dönti el gyermekük nemét?
Fejlődő országokban, például Bangladesben vagy a szubszaharai Afrikában, az ideális családszerkezet egyre inkább a nők és férfiak gyermekekben látott egyensúlyában jelenik meg. Eközben a társadalmi attitűdök változása, valamint a férfiakhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák – például az iskolaelhagyás, bűnelkövetés aránya vagy a magányosság – is befolyásolják a családi döntéseket.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a nemi arányok befolyásolásában, ugyanakkor aggályokat is felvet, hogy a tömeges nemválasztás milyen hosszú távú demográfiai hatásokkal járhat. Vajon társadalmilag stabilabb lenne egy világ, ahol több a nő, vagy új kihívásokhoz vezetne a nemek közötti egyensúly felborulása?
