A beszélgetés középpontjában a Public Service Loan Forgiveness (PSLF) program legújabb, tervezett szabályozási változásai állnak, amelyeket a Trump-adminisztráció javasolt. A módosítások révén a felsőoktatási hitelek elengedését biztosító rendszer szigorodhat: a szabályok felhatalmaznák az Oktatási Minisztériumot arra, hogy teljes munkáltatókat – például nonprofit szervezeteket, egyetemeket vagy kormányzati intézményeket – zárjon ki a támogatásból, ha azok „jelentős illegális tevékenységet” folytatnak.
A definíció azonban túlmutat a klasszikus bűncselekményeken, és ide tartozhat például bizonyos egészségügyi szolgáltatások nyújtása transznemű fiataloknak, bevándorlási törvények megsértése, vagy a központi adminisztrációval ellentétes állami vagy önkormányzati politika gyakorlása. Kritikusok attól tartanak, hogy a rendszer politikai fegyverré válhat, amivel egyes városokat vagy államokat is kizárhatnak a programból – ezzel közvetve a közszférában dolgozókat büntetve.
Felmerül az is, hogy a változtatások visszamenőleg miként érinthetik azokat, akik már éveket dolgoztak a közszférában, bízva abban, hogy a PSLF révén elengedik tartozásukat. A szakértő beszél a program 2007-es indulásáról, az eddigi kevés sikeres pályázatról, illetve arról is, hogy az utóbbi években milyen könnyítéseket vezettek be, melyek hatására ugrásszerűen nőtt a jóváhagyott kérelmek száma.
Végül szó esik arról, hogy a jogi háttér is bizonytalan: vajon jogszerű-e, ha az Oktatási Minisztérium politikai vagy világnézeti alapon szelektál a jogosult munkaadók között? És mit jelent ez a bizonytalanság azokra nézve, akik most készülnek közszolgálati pályára lépni?
