Az utóbbi időben egyre több híradás szól arról, hogy vállalatok kriptovalutát helyeznek el a mérlegükben. Ez a tendencia már nemcsak a bitcoint érinti, hanem olyan alternatív tokenek is megjelentek, mint az Ethereum, Solana vagy az XRP.
Vajon hosszú távú stratégiai döntések állnak a kriptovásárlások mögött, vagy egyszerűen csak a gyors profit és a hype hajtja a cégeket? Néhányan diverzifikálással, mások infláció elleni védelemmel vagy növekedési lehetőségekkel magyarázzák a döntéseiket, de akadnak olyanok is, akiknél a figyelmet, a részvényárfolyam megugrását célozza egy-egy bejelentés.
Ismertebb vállalatok, mint a MicroStrategy (ma már Strategy néven), a Marathon Digital, vagy éppen a GameStop jelentős mennyiségű bitcoint tartanak, sőt új szereplők is beléptek a mezőnybe. Közülük többen az Ethereum vagy más altcoinok felé fordultak, eladásokat és jelentős átcsoportosításokat hajtva végre portfóliójukban.
Az is érdekes, ahogy egyes cégek a kriptoszektorban teljes profilt váltanak, például blank-check társaságokon keresztül (SPAC), vagy azzal, hogy valóságos blokklánc-technológiai vállalatokká alakulnak. Előfordul, hogy egész termékpalettákat vagy működési modelleket stratégiai kriptorészesedésre építenek fel.
Közben a piacon újabb és újabb tokenek bukkannak fel vállalati szinten: TRX, BNB, FET, TAO vagy akár DOGE is megjelenik bizonyos pénzügyi beszámolókban. Felmerül a kérdés, hogy ezek a vállalati lépések mennyire indokoltak, különösen, ha a részvényárfolyamokra és a befektetői hangulatra gyakorolt rövid távú hatásokat is figyelembe vesszük.
