Üzbegisztán, amely Közép-Ázsia szívében, az egykori Selyemút mentén fekszik, történelmi kereszteződés volt több kultúra, kereskedelem és birodalom között. Ma az ország a fosszilis energiától való függőséget szeretné felszámolni, és a gazdasági liberalizáció érdekében ambiciózus zöldenergia-programot indított el.
Az ország gazdasági növekedése, a népességnövekedés és az elavult energiahálózat jelentős kihívásokat okoz az energiaellátásban. Emiatt az állam reformokat hajtott végre: a villamosenergia-termelési, -szállítási és -elosztási monopóliumokat szétválasztották, piacot nyitottak a magántőke előtt, és tarifa-reformokat vezettek be a befektetők ösztönzésére.
Nemzetközi szereplők, különösen a Perzsa-öböl országaiból származó cégek – például a Masdar és az ACWA Power – lettek az elsők, akik jelentős forrásokat fektettek nap-, szél-, és energiatárolási projektekbe. Mindeközben egyre több üzbég háztartás és ipari vállalat tér át a megújuló energiára, miközben az ország jelentős modernizáción megy keresztül.
Különösen figyelemreméltó, hogy a napelemek elterjedése már a magánemberek és középvállalatok körében is tapasztalható, miközben az elektromos autók és buszok száma gyorsan növekszik. Egyre ambiciózusabb célkitűzések születnek, például a zöldenergia részarányának növeléséről, illetve arról, hogy Üzbegisztán hosszabb távon energiaexportőrré váljon.
Mindezzel szemben a régi infrastruktúra, a vízhiány, valamint az intézményi és bürokratikus nehézségek továbbra is komoly akadályokat jelentenek, különösen a külföldi, főként nyugati befektetők szemszögéből. Mennyire lehet valósággá tenni ezeket a terveket, és sikerülhet-e Üzbegisztánnak példát mutatnia régiójának?
