A Naprendszer peremére tett űrutazás egy sor lenyűgöző kérdéssel és titokzatos régióval várja a kíváncsiakat. Az aszteroidák, a Kuiper-öv, a szétszórt korong és a feltételezett Oort-felhő mind megannyi ősi maradványa annak, hogyan alakult ki csillagrendszerünk. Ezek a zónák felfedik, hogy milyen rejtélyes objektumok helyezkednek el a Nap körül a legtávolabbi régiókban – legyenek azok fényesen tükröző törpebolygók, fagyott üstökösök vagy teljesen ismeretlen égitestek.
Különös figyelmet kapnak a nagytömegű, de rejtőzködő égitestek, mint a kutatott Kilencedik Bolygó, amelynek gravitációs jelenlétét a távoli, elhajló pályájú transzneptuni objektumok eloszlása sejteti. Az új generációs, gigantikus megfigyelőrendszerek – például a Vera Rubin Obszervatórium – szerepéről is szó esik abban, miként vadászhatjuk le ezeket a titokzatos bolygókat vagy akár alternatív magyarázatokat találhatunk a különös pályákra.
Az elmúlt években végzett űrszondás és távcsöves felfedezések teljesen új képet adnak a Pluto, Eris, Makemake és más törpebolygók világáról: nem csupán méretük vagy sűrűségük, hanem például légkörük változékonysága és holdjaik révén is felszínre kerülnek új kérdések égitestjeink eredetéről. A NASA legendás Voyager szondáinak útját követve bepillantást nyerhetünk a helioszféra határaiba, a naprendszert övező mágneses buborékokba – s ezzel együtt a csillagközi tér felé tartó emberi eszköz első felfedezéseibe.
Bár a legtávolabbi Oort-felhő még sosem került közvetlen megfigyelésre, üstökösök pályáiból és matematikai modellezésből sokat megtudhatunk felépítéséről és a Naprendszer történetének legősibb fejezeteiről. Mindez végül új definíciókhoz, heves vitákhoz vezetett: hány bolygót számol a Naprendszer? Kik a törpebolygók, és miért épp az Eris és a Pluto vita robbantotta ki a tudományos közösség egyik legnagyobb identitásválságát?
A film a tudományos felfedezések mellett bemutatja az űrkutatás humanista oldalát is: hogyan változtatja meg önmagunkról alkotott képünket az a pillanat, amikor egy távoli űrszonda visszatekint a Földre, és a híres halványkék pötty fotóján keresztül rádöbbenünk, mennyire parányiak vagyunk az univerzumban. De vajon tényleg tudjuk, hol a Naprendszerünk vége, és mit rejt még e sötét, végeláthatatlan határ?
