Az égitestek között különleges helyet foglalnak el az üstökösök, amelyek váratlanul tűnnek fel az égbolton, és fényes csóvájukkal lenyűgözik a megfigyelőket. A történelem során az emberek baljós vagy éppen jó előjeleknek tekintették őket, és számtalan legenda fűződik hozzájuk.
Újabb kutatások és űrmissziók révén kiderült, hogy az üstökösök jóval izgalmasabbak, mint azt korábban gondoltuk. Gigantikus pályájuk során lenyűgöző sebességgel száguldanak a Nap körül, miközben porból és gázból álló csóvát hagynak maguk után. Szerkezetük rendkívül törékeny: a híres Shoemaker-Levy 9 üstökös például Jupiterhez közeledve darabjaira szakadt, és óriási robbanások kísérték becsapódását – mindez látványos nyomokat hagyott a bolygó légkörében.
Felfedezések sora bizonyítja, hogy az üstökösök és meteoritok hatásai sokkal gyakoribbak, mint gondoltuk, és ezek a becsapódások a bolygók fejlődésében is kulcsszerepet játszhattak. Ennek vizsgálatára a tudósok olyan küldetéseket indítottak, mint a NASA Deep Impact vagy az Európai Űrügynökség Rosetta programja, mely során először landolt ember alkotta eszköz egy üstökös felszínén.
Az üstökösök sötét, ősi kéreg alatt őrzik azokat az anyagokat, amelyek a Naprendszer hajnalából származnak. A kutatók különleges mintavételi technikákat fejlesztenek annak érdekében, hogy ezeket az ősi titkokat a Földre hozhassák. Miközben kísérleti próbák során horgokat és különféle mintavételi eszközöket tesztelnek, az ismeretlen felszín számos kihívást tartogat – megjósolhatatlanul kemény kérgen kell átjutniuk a siker érdekében.
A mai üstökösvadászok célja nem csupán a látványos üstökösök tanulmányozása, hanem annak feltárása is, vajon ezek az égitestek milyen szerepet játszhattak a Föld és más bolygók fejlődésében. Ennek érdekében bonyolult pályaszámításokra és összehangolt nemzetközi kutatásokra van szükség.
