1994 júliusában a tudományos világ figyelme az égre szegeződött, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjai egymás után csapódtak a Jupiterbe, ezzel hatalmas robbanásokat és példátlan, látványos égi jelenségeket okozva. A becsapódások során gigantikus törmelékoszlopok emelkedtek a bolygó felhőzete fölé, ezáltal új ablak nyílt a Jupiter légkörének megismerésére.
A bolygórendszerünk múltjának nagy ütközései gyakran nyomokat hagytak, legyen szó a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroidáról a Földön vagy más hasonló eseményekről. Ezek a ritka, de minden korábbi elképzelést felülmúló események ma is értékes tanulságokat hordoznak arról, milyen veszélyek leselkedhetnek ránk a világűrből.
Az üstökösök és kisbolygók eredete továbbra is foglalkoztatja a tudósokat. Egyesek szerint a Jupiter óriási gravitációs terének köszönhetően sok veszélyes objektumtól védve vagyunk. De vajon tényleg kozmikus ‘porszívóként’ működik-e a bolygó? Milyen elméletek magyarázzák az ilyen nagy erejű ütközések gyakoriságát?
Különös, magával ragadó égi testeket, mint a Centaur 29P, is bemutat a videó, amelynek rendhagyó, szinte kör alakú pályája, hatalmas mérete és gyakori, szabálytalan kitörései a legaktívabb üstökösök közé emelik. Mi indítja el ezeket a váratlan robbanásokat, és mit árul el mindez a jégvulkánokról, az amorf jég rejtett világáról és a Naprendszer fejlődéséről?
A Naprendszer peremén felfedezhető titokzatos struktúrák, például a Kuiper-öv és a feltételezett Oort-felhő is izgalmas kérdéseket vet fel. Mitől alakultak ki ezek a hatalmas övezetek, és hogyan befolyásolják a rövid vagy hosszú periódusú üstökösök eredetét? Milyen bizonyítékaink vannak egy olyan szerkezet létéről, amely sosem volt közvetlenül megfigyelhető?
A napközelben elhaladó, úgynevezett sungrazer-üstökösök további meglepő fizikai folyamatokat tárnak fel: milyen hatással van rájuk a Nap forró koronája, mivel magyarázható a farok egészének mozgása, és hogyan segítenek nekünk ezek az égi vándorok megérteni a Nap mágneses mezőit?