Különleges égi jelenségek és ritka véletlenek teszik lenyűgözővé a világegyetemünket. Az összes bolygó közül egyedül a Föld holdja képes teljes napfogyatkozást előidézni, köszönhetően az égi arányok rendkívüli pontosságának. Ez az egyszeri, szerencsés együttállás bolygónk különleges helyét is kiemeli a kozmoszban.
Gyakran gondoljuk úgy, hogy a világűr steril és kihalt, ám a legfrissebb csillagászati megfigyelések hatalmas víztartalékokra, izgalmas aszteroidákra és változatos bolygókra mutatnak rá, éppúgy, mint a földi élet szempontjából fontos összetevők univerzális elterjedtségére.
Nem csupán a Nap és a Hold bonyolult tánca lenyűgöző: a világűr tele van fizikai ellentmondásokkal és furcsaságokkal, mint például a víznél is könnyebb, mégis hatalmas gázóriás, a gyűrűkkel körülvett kisbolygók, vagy épp az aszteroidák holdjai, gyűrűi, amelyek bolygószerű tulajdonságokat mutatnak.
Bolygóközi utazások során olyan rejtélyekkel találkozunk, mint a Mars kék naplementéje és a Vénusz hosszabb napjai, mint a saját évei. Különös égi mechanizmusok és extrém időtartamok borzolják a képzeletünket, miközben olyan kozmikus erők, mint a gamma-kitörések vagy a fekete és fehér lyukak, a világegyetem legszélsőségesebb energiáit tárják elénk.
Az univerzum csendje, a fény véges sebessége, a gravitációnak a mindennapokban megfoghatatlan hatása, és a bolygók, aszteroidák között uralkodó rendezetlenség és meglepetések állandó kíváncsiságra sarkallnak bennünket. Minden új felfedezés újabb, még mélyebb kérdéseket vet fel a világegyetem természetéről és működéséről.
