2080-at írunk, és egy hipnotikusan pörgő űrkolónián élsz több ezer ember társaságában a Föld és a Hold között. Egy teherhajó közeledik, de valami balul sül el: megszűnik a kapcsolat, majd a hajó veszélyes pályára áll. Vajon technológiai hiba történt, vagy idegen beavatkozás?
Az események gyorsan láncreakciót indítanak. Nemcsak fegyverekre, hanem fejlett érzékelőkre, kommunikációra, logisztikai hálózatokra és intelligens szoftverekre is szükség van. Felmerül a kérdés: hogyan lehet ténylegesen biztonságossá tenni egy űrcivilizációt, ha minden műszaki eszköz potenciális fegyverré válhat?
Az űrvédelem nemcsak rakétákról és lézerekről szól, hanem arról is, hogy a városok önellátóak, rugalmasak és több rétegben védettek legyenek – akár fenyegetések, akár egyszerű hibák esetén. A civil és katonai infrastruktúra, a logisztika, a források biztosítása legalább annyira fontos, mint az aktív védelem.
Felvetődik az is, mennyire fontos a védelem rétegzettsége, az emberi tényező, valamint az, hogy gyakran a hétköznapi veszteségek, ellátási problémák vagy adminisztratív hibák szinte ugyanannyi veszélyt rejtenek, mint a direkt támadások. A civilizáció túlélésének kulcsa, hogy az ütéseket elnyelje és helyreálljon.
Olyan izgalmas filozófiai és gyakorlati kérdések is előkerülnek, mint az ipari és katonai határok elmosódása, az űrparancsnokság lehetséges szerepe, vagy az, hogyan lehet megelőzni, hogy egy szállítmány hiánya lassan megpecsételje egy egész kolónia sorsát.
