Az Európai Unió tagállamaiban jelentős különbségek figyelhetők meg a minimálbér szabályozásában és mértékében. Míg a legtöbb országban törvényben rögzített minimálbér van érvényben, néhány tagállamban, például Dániában, Svédországban vagy Finnországban a béreket ágazati kollektív alku útján határozzák meg.
A jogi kereteket az EU egyik alapszerződésének 153. cikke szigorúan körülhatárolja, amely kizárja a szoros uniós beavatkozást a bérek meghatározásában. Ebből adódóan nem minden tagállamban érvényesül azonos minimumszintű kereset, mégis már régóta zajlik a vita arról, vajon bevezethető-e valaha egységes, kötelező EU-s minimálbér. Felmerül a kérdés: miként lehet összeegyeztetni az országonként eltérő gazdasági helyzeteket és megélhetési költségeket egy közös szabállyal?
Az újabb európai irányelv azt célozza, hogy a tagállamok garantálják a keresetek méltányosságát – ezzel kapcsolatban azonban több ország, így Dánia, aggályokat fogalmazott meg a nemzeti sajátosságok védelme érdekében. A magas kollektív alkuval rendelkező régiók attól tartanak, hogy az EU-s szintű szabályozás visszavetné a szakszervezetek erejét és a jelenlegi, sikeres modellek hatékonyságát.
A videó továbbá kitér arra is, hogy a minimálbér kérdésköre miként vált központi témává az európai politikában, és milyen gazdasági, társadalmi kérdések – például az egyenlőtlenségek mérséklése vagy a fiatalok elvándorlásának megfékezése – kapcsolódnak hozzá. Több lehetséges utat vizsgál a problémák kezelésére, miközben változatos példákon keresztül érzékelteti: nincs egyetlen, univerzálisan működő megoldás.
