Az ukrajnai konfliktus újabb fordulatot vett, amikor ukrán drónok csapást mértek Oroszország egyik jelentős olajfinomítójára. Ez az esemény része egy szélesebb ukrán stratégiának, amelynek célja, hogy aláássa Oroszország energiaszektorát és csökkentse a hadviselési képességeit.
Az orosz válaszok egyelőre visszafogottnak tűnnek, miközben elemzők szerint az energetikai infrastruktúra támadása komoly hatással lehet Oroszország gazdaságára, mivel az ország bevételeinek jelentős részét az energiahordozók exportja adja. Eközben olyan kérdések is felmerülnek, hogy milyen mértékben tudják ezek a támadások visszafogni az orosz hadiipart, és hogyan reagálhat erre Moszkva hosszú távon.
Az események árnyékában zajlanak a NATO és szövetségesei lépései is: Európa nagy részén már sikerült jelentősen csökkenteni az orosz energiafüggőséget, de néhány ország továbbra is fontos vevő maradt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lengyel, román és más határmenti országok aggódnak az orosz-ukrán határon történő incidensek miatt, amelyek akár NATO-választ is előidézhetnek.
Mindeközben Oroszország és Fehéroroszország nagyszabású hadgyakorlatba kezdett, amely erődemonstrációként is felfogható a NATOval szemben. Ez felveti a kérdést: hogyan változtatják meg az ilyen katonai műveletek a térség biztonsági helyzetét, és milyen lépéseket tesznek a nyugati szövetségesek a válaszadás érdekében?
Külön említésre kerül az Egyesült Államok politikai vitája, illetve az, hogy a Fehér Ház változó politikája hogyan hat a szövetségesek elkötelezettségére és Ukrajna támogatására. Felmerülnek olyan dilemmák, hogy kinek a felelőssége a háború, hogyan változik az európai közvélemény, és meddig tudja a Nyugat fenntartani az egységes álláspontját Oroszországgal szemben.
