Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt újabb jelentős ügy kerül tárgyalásra a Louisiana kontra Kale ügyben, amelynek középpontjában a Szavazati Jogokról szóló 1965-ös törvény (Voting Rights Act) áll. Ebben a perben ismét felmerül annak a veszélye, hogy a bíróság érdemben gyengíti ezt a több évtizedes, a polgárjogi mozgalom által kiküzdött jogszabályt.
Az epizód részletesen bemutatja, hogyan alakította át Louisiana a választókerületi térképét a 2020-as népszámlálást követően. Csak egyetlen, többségében afroamerikai lakosokat tömörítő kerület maradt, noha az állam népességének egyharmada fekete. Ezután afroamerikai választók pereltek, sikerrel – azonban a frissen átrajzolt körzetek miatt a fehér lakosok indítottak egy újabb alkotmányossági kifogást.
További izgalmas kérdésként jelenik meg, hogy a törvényhozóknak és a bíróságoknak mennyire kell figyelembe venniük a történelmi igazságtalanságokat és a jelenkori társadalmi egyenlőtlenségeket, amikor választókerületeket rajzolnak. Konkretizálódik az is, hogy hogyan értelmezhető a 14. és 15. alkotmánykiegészítés: valójában „színvak” törvényről van-e szó, vagy szükség van aktív pozitív intézkedésekre.
A tartalom érdekes részletekbe megy a bírósági döntéshozatali logika, a történelmi előzmények és a társadalmi következmények szempontjából is. Felveti, milyen következményekkel járna, ha végül a Legfelsőbb Bíróság a szavazati jogokat védő előírások eltörléséről döntene, miközben kiemelt szerepet kap John Roberts főbíró nézete és korábbi döntései.
