Különös nosztalgia és szenvedély övezi a kihajtható képernyős, úgynevezett „flippy” retro konzolokat. Egy lelkes rajongó osztja meg gondolatait arról, miért is vonzzák ezek a gépek, és hogyan váltak ennyire népszerűvé az utóbbi években. Párhuzamot von a személyes gyűjtőszenvedély és a növekvő választék között, miközben tréfásan elgondolkodik azon, vajon miért van szükségünk ennyi különböző kézikonzolra.
Az új Ambernick RG34XXSP modell érkezése izgalmat kelt a retrojátékos közösségben. Az eszköz formája, színválasztéka és a részletes tervezési megoldások kapnak hangsúlyt: a gyártó láthatóan sokat merített vetélytársaktól, ugyanakkor néhány egyedi dizájnötletet is bevetett. Felmerül a kérdés, mennyire alakítja át egy apró részlet, például a készülék ‘homloka’, a felhasználói élményt, illetve milyen lehetőségek vannak az esztétikai kompromisszumok javítására házilag.
Az összeszerelési minőség, vezérlők és képernyő részletei külön kitérőt érdemelnek. A tesztelő összehasonlítja az RG34XXSP élményét a korábbi modellekkel, külön kiemelve a kijelző színhűségét, fényerejét és képarányát – ezek döntő szempontok a Game Boy Advance játékok szerelmesei számára. Arról is szó esik, a hardver korlátai miként hatnak az élményre más platformok emulálása esetén.
A közösségi, szubjektív tapasztalatok és a nosztalgikus érzések találkoznak az objektív hardverjellemzőkkel. Vonzó-e az RG34XXSP azoknak, akik már rendelkeznek mással, vagy tényleg ez lesz az új kedvenc a GBA-hűségesek körében? Kiderül, hogy mennyire kifizetődő a kompromisszumokkal teli, de pixelpontosan „régi-jó” élményt kínáló formátum.
