A közelmúlt legizgalmasabb régészeti felfedezéseit összegző sorozatban egészen különleges tárgyak és leletek kerülnek fókuszba, amelyek új megvilágításba helyezik a múltat és a történelmet. Egy skóciai mezőn feltárt viking kori kincslelet, a Galloway-horda például a korabeli kulturális keveredések, az ékszerek, a keresztény és pogány motívumok, valamint a rejtélyes feliratok révén tárja fel az akkori társadalmak sokszínűségét és kapcsolatait. A tudományos vizsgálatok, például a proteomikai elemzés vagy a runológusok bevonása, izgalmas kérdéseket vetnek fel a tárgyak eredetéről, készítőiről és a leletek jelentőségéről.
Anglia délnyugati vidékén, Somerset mélyén, egy barlangban több ezer éves, megcsonkított emberi csontokat találtak, amelyek nyomai feltételezett jégkorszaki kannibalizmushoz és rítusokhoz köthetők. A kutatók részletes antropológiai, mikroszkópos és DNS-vizsgálatokat folytatnak, hogy meghatározzák a maradványok korát, a cselekedetek mögött álló motivációkat, és hogy vajon rituális szokásokról vagy éhségkényszer szülte tettekről lehet-e szó.
Az ókori Egyiptom leletei is előkerülnek: rendkívül megőrzött, több ezer éves ruhadarabok, játékok, papiruszok, gyermekmunkára vagy hétköznapokra utaló relikviák, valamint realisztikus múmiaportrék szolgálnak kiindulópontként a korszak mindennapi életének, társadalmi rétegződésének és identitásának feltárásához. A tárgyakon látható divat, kézművesség, az adminisztratív jegyzetek tanúsította hivatalnokvilág, illetve a gyermekek, nők és művészek szerepe mind-mind újabb kérdéseket vet fel a civilizáció működéséről.
A brit vaskor jelentős régészeti szenzációja a Melmbynél talált, több mint 900 tárgyból álló kincslelet. Ezek a kocsik, harci eszközök és ünnepi kellékek, valamint azok díszítései egyrészt a brit és kontinentális kapcsolatokra világítanak rá, másrészt nők és elit családok hatalmát is feltételezik. A felfedezés oktatási és örökségmegőrzési kérdéseket is előhoz, hiszen a lelet sorsa jelenleg bizonytalan.
Végül, római és ókori szudáni régiségek, gladiátorfelszerelések, érmék és kultikus tárgyak kelnek életre múzeumi szakemberek tolmácsolásában. Egyes leletek, mint például az Augustus-fej vagy az Isis istennő bronz-ábrázolása, a birodalmak közti konfliktusok és kulturális áthatások tanúi. Visszatérő motívum, hogy a mai tudományágak (DNS-kutatás, digitális képelemzés, CT-vizsgálatok) hogyan hozzák közelebb ezeket a múltbéli történeteket, illetve hogyan szövődnek össze a régészet, a történelem és a jelen társadalmi identitásai.
