Megdöbbentő statisztikákkal indul az előadás, amelyek a mellrák előfordulását és pusztító hatásait mutatják be világszerte és az Egyesült Királyságban. Az előadó hangsúlyozza, hogy bár a halálozási arány csökken, szűrés nélkül nem lehet időben felismerni a betegséget, pedig ennek döntő szerepe van a túlélésben.
A jelenleg aranyszabványnak számító szűrési módszereket, mint a mammográfia és a biopszia, sokszor nehezen fogadja el a lakosság. Különböző akadályok – szégyenérzet, a fájdalomtól való félelem, kulturális különbségek, illetve egészségügyi erőforráshiány – miatt sok nő nem vesz részt a szükséges vizsgálatokon.
Az előadó provokatív kérdést vet fel: lehet-e a mellrákot teljesen más módon szűrni? Egy olyan, forradalmian új ujjlenyomat-alapú eljárásról beszél, amely nem igényel erőforrást az egészségügytől, fájdalommentes, nem invazív és mindenki számára elérhető lehet.
Kiderül, hogy a modern tudomány képes a test molekuláit, a verejtékben található fehérjéket ujjlenyomatból azonosítani, így lehetőség nyílhat arra is, hogy ebből előre jelezzék egyes betegségek, például a mellrák jelenlétét.
A kutatás eddigi eredményei rendkívül ígéretesek, és új utakat nyitnak az egészségügyi szűrések, a hozzáférés és a társadalmi esélyegyenlőség területén. Az előadás végigvezet a tudományos felfedezés izgalmas útján, sőt, újabb kérdéseket is felvet: vajon mennyire lehet pontos egy ilyen teszt, hogyan tudná kiegészíteni vagy akár helyettesíteni a jelenlegi rendszert?
