Az elmúlt időszakban az MI világában izgalmas fejlemények történtek. Az egyik legnagyobb kínai mesterséges intelligencia-fejlesztés, a DeepSeek R2 bevezetése például elhalasztásra került. Az okok között szerepel a teljesítménnyel kapcsolatos elégedetlenség, illetve a szükséges Nvidia hardverek beszerzési nehézsége, amelyet az amerikai exportkorlátozások is súlyosbítanak.
Eközben folytatódik a vállalatok közötti harc a tehetségekért: a Meta óriási összegekkel csábítja át az OpenAI szakértőit, és komoly lépéseket tesz az AI-szektorban való előretörésért, ami új, nyílt forráskódú modellek megjelenéséhez vezethet. Az OpenAI és a Microsoft közötti együttműködés sem mentes a feszültségektől, hiszen vita van a jövőbeli jogokról, részesedésről és lehetséges átszervezésekről.
Jogvitákból sincs hiány: az OpenAI-t perbe fogták az „IO” márkanév használata miatt. Ez rávilágít arra, milyen fontos a névválasztás és az innovatív hardverfejlesztés, különösen, amikor a mesterséges intelligencia találkozik a személyes eszközökkel. A piac egyre inkább felbolydul, ahogy új AI-asszisztensek, mint az Eleven Labs hangalapú rendszere, jelennek meg, és a fejlesztések gyorsuló ütemben haladnak.
Mindeközben a Google folyamatosan jelentkezik különféle újításokkal, például a legújabb, szöveget képpé alakító modellel, a Gemma 3N-nel, vagy akár a tudományos genomkutatás támogatására szolgáló Alpha Genommal. Egy precedens értékű bírósági döntés szerint ráadásul a mesterséges intelligencia tréningjéhez felhasznált könyvek esete nem sért szerzői jogokat, ami tovább szítja a vitát az adatfelhasználás és az alkotói jogok között.
Végül, az Anthropic kutatása a mesterséges intelligencia érzelmi támogatásban való alkalmazásáról is izgalmas témákat vet fel. Egyre többen használják ezeket a rendszereket tanácsadásra, coachingra vagy akár társaságként, és az AI-modellek fejlődése mellett ezek a felhasználási területek is gyorsan bővülhetnek.
