Az AI világában egészen elképesztő fejlemények történtek a héten. Felgyorsult a ChatGPT is: egy új, ultragyors mód mutatkozik be, amelynek segítségével például pénzügyi elemzői feladatokat tízszer-hússzor gyorsabban tud elvégezni a rendszer. Ez jelentős változásokat hozhat a fejlesztők munkájában, hiszen csökken a várakozási idő, és ezzel együtt egészen új munkafolyamatok válnak lehetségessé.
Érdekes újítást jelent az is, hogy az Anthropic rejtett vízjeleket kezdett el elhelyezni a Claude modellek által generált szövegekben. Ez a fejlesztés főként az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozásaira adott válaszként született, és célja a generált tartalom nyomon követhetősége. Felvetődik a kérdés: vajon észrevehetően befolyásolja-e majd ez a rejtett azonosítás a modellek kimeneteit?
Az egyik legizgalmasabb esemény, hogy a Cursor és a Grok fejlesztései mostantól a SpaceX AI részévé váltak, és már megjelent a Grok 4.6, amely rendkívül gyors és kedvező árú, és különösen hatékony a kódolási feladatokban. A Grokbot bemutatása pedig teljesen új megközelítést kínál az AI-vel való együttműködésben – minden egyes beszélgetési szál egy-egy külön ügynökként működik, sőt egymás között is kommunikálhatnak az ügynökök.
Ugyancsak kiemelhető három új, nyílt forráskódú modell debütálása is: a GLM 5.3, a Deepseek V4 Pro és a Meta Muse Glimmer. Ezek mindegyike jelentős előrelépést mutat a teljesítmény és ár-érték arány terén, különös figyelmet kapva a Meta új, helyben futtatható, kifejezetten asztali GPU-kon működő modellje.
Végül szó esik az OpenAI „computer history” funkciójáról is, amely lehetőséget ad arra, hogy az AI figyelje és optimalizálja a számítógép használatát, és automatizálja a mindennapi folyamatokat – mindezt természetesen felhasználói beleegyezés mellett. Felmerül a dilemma: mennyire bízhatunk meg ezekben az új, adatkövető szolgáltatásokban?
