Oroszország újabb intenzív rakétacsapásokat indított Ukrajna-szerte, amelyek során több mint 400 drónt és rakétát lőttek ki, ezek jelentős része a fővárost, Kijevet érintette. Míg sok támadási kísérletet elhárítottak, néhány mégis célba ért, áldozatokat és jelentős anyagi károkat okozva. Az alapvető infrastruktúra, menedékhelyek és lakóépületek is találatokat kaptak, egyesek csak drámai módon tudtak kimenekülni otthonaikból.
Közben Ukrajna is válaszolt, drónjai lezárásokat okoztak a moszkvai reptereken, komoly fennakadásokat eredményezve az orosz főváros légi közlekedésében. A konfliktus mindkét oldalon egyre súlyosabb polgári veszteségekkel és stratégiai kérdésekkel jár.
A vita kulcskérdése, hogy elindulhatnak-e újabb béketárgyalások. Mindkét fél nyilatkozatai alapján komoly ellentétek maradtak, köztük területi igények, illetve a fegyverszünet pontos feltételei. Felmerül a kérdés, hogy a diplomáciai próbálkozások mennyire lehetnek sikeresek, miközben a katonai eszkaláció folytatódik, és a nemzetközi szereplők — köztük az Egyesült Államok és a NATO — hogyan tudnak érdemi befolyást gyakorolni a folyamatokra.
Érdekes szempontként jelennek meg a katonai és gazdasági nyomásgyakorlás lehetőségei, valamint a technológiai fejlesztések, például az elfogórendszerek és dróntechnológiák szerepe a modern hadviselésben. Emellett szó esik a civil lakosság mindennapi megpróbáltatásairól és Ukrajna elé állított új védelmi kihívásokról is.
