Az elmúlt időszakban egyre több technológiai vállalat kínál lehetőséget különféle eszközök és szolgáltatások bérlésére vagy előfizetésére ahelyett, hogy a vásárlók ténylegesen birtokolnák ezeket. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy a fogyasztók számára egyre nehezebbé válik a készülékek végleges tulajdonba vétele, miközben a havidíjas modellek mind népszerűbbek.
Az új előfizetési és bérleti lehetőségek nemcsak játékkonzolokra, hanem számos különböző technológiai termékre is kiterjednek, és a cégek egyre agresszívebben hirdetik ezeket. Egyes korábbi vásárlási vagy lízing konstrukciókat háttérbe szorítanak, miközben a fogyasztóknak lényegében csak a folyamatos fizetés marad alternatívaként.
Mindeközben a megfigyeléssel, adatvédelemmel kapcsolatos kérdések is előtérbe kerülnek, ahogy biztonsági cégek és gyártók egyre okosabb, mesterséges intelligenciára épülő rendszereket integrálnak a hétköznapokba, olykor komoly etikai aggályokat felvetve. Ez különösen hangsúlyos a lakossági térfigyelő rendszerek, arcfelismerő technológiák, illetve ezek rendészeti felhasználása kapcsán.
Az űrkutatásban is felerősödött a vállalati rivalizálás, látványos versengéssé vált az USA és Kína, illetve a globális techóriások között arról, ki juttat előbb embert a Holdra vagy épít ki űrvárosokat. Mindeközben a munkavállalói jogokról, a vállalati felelősségről és az új technológiák hatásairól folyó vita sem szorul háttérbe.
Az innovációk tempója továbbra is szédítő. Mesterséges intelligenciák gyorsítják fel a fejlesztéseket, új fizetési megoldások, integrált rendszerek jelennek meg, és olyan robotikai fejlesztések is napvilágot látnak, melyek a hétköznapi életet igyekeznek könnyebbé tenni – de számos kérdést is felvetnek a munka, a magánélet és a társadalmi hatások terén egyaránt.
