Egy tengerparti telken elhelyezkedő családi ház tervezésének folyamatába nyújt betekintést a felvétel. A táj a múltban sűrű fenyőerdő volt, most azonban átalakulóban van: feltűnnek a dűnék, és egy golfpálya is helyet kapott a környezetben. Az építészek számára a változó táj kihívása, hogy hogyan alkossanak olyan otthont, amely időtálló, mégis alkalmazkodik a természethez és a környezeti körülményekhez.
A megbízók fő szempontja az volt, hogy az új-zélandi otthon azonnal ismerős, mégis különleges és modern legyen. Az építés során fontos volt, hogy minimalista, letisztult terek jöjjenek létre, amelyek egyszerre biztosítanak barátságos, nyitott élettereket és védelmet a szélsőséges időjárás elől.
A ház alaprajzát két eltérő karakterű, egymásnak feszülő pavilon, illetve a köréjük tervezett, titkos udvarok szervezték. Ezek az udvarok gondosan választják el a privát és közösségi tereket, miközben áramló kapcsolatot teremtenek a benti és kinti tér között. A funkcionalitás mellett nagy hangsúlyt kapott a természetes anyagok és a kifinomult részletek harmóniája, például a földfalak, a fa és az acél anyagkezelése és öregedése.
Az építészek személyes élményei is megjelennek, különös tekintettel a belső udvar koncepciójára, amelyet különböző városokban szerzett tapasztalataik inspiráltak. Felvetődnek olyan kérdések, mint a ház viszonya a tájhoz, a privát és közösségi terek szervezésének lehetőségei, valamint a kortárs építészet és az örök változás összefonódása.
