Az előadás visszatekint a fizika elmúlt évszázadaira, kiemelve, hogyan vezetett a kis léptékű kísérletektől a „big science” korszakig az emberiség útja: az asztali kísérletektől a Manhattan-projekten át az óriási részecskegyorsítókig, mint például a nagy hadronütköztető.
Rávilágít a matematika és a kísérlet különleges kapcsolatára, valamint arra a filozófiai rejtélyre, hogy miért képes a matematika ilyen hatékonyan leírni a természetet. Az ókori gondolkodóktól – Püthagorasztól, Arkhimédésztől, Newtonon át – egészen a modern elméletekig felveti a kérdést: mi az, ami még meghaladja jelenlegi tudásunkat, és hogyan találhatunk választ ezekre.
A standard modell sikerein túl is megmaradnak alapvető fizikai rejtélyek, mint a sötét anyag és sötét energia, a kozmológiai állandó problémája vagy a gravitáció feltűnően gyenge mivolta a többi erőhöz képest.
Az előadó ismerteti, hogy a jövőben egyre jelentősebbé válhatnak a kis laboratóriumokban, kis létszámú csoportokban zajló „precíziós fizikai” kísérletek. Ezek az új megközelítések olyan kérdéseket járnak körül, mint: léteznek-e extra dimenziók, működik-e valóban több univerzum – a multiverzum –, és felfedezhetőek-e az ezekhez kapcsolódó elméleti részecskék a következő évtizedek kis skálájú kísérleteiben?
Különösen izgalmas, hogy elméleti és kísérleti fizikusok közösen kutatják: napjaink fejlett eszközeivel (például atomórák, kvantumszenzorok, mesterséges intelligencia alapú keresések) találhatnak-e valódi nyomokat, amelyek elvezetnek a természet még rejtett titkainak feltárásához?
