A világegyetem tele van titkokkal, amelyek közül a legnagyobbak gyakran a látható fény tartományán túl rejtőznek. Ezért bővítjük megfigyeléseinket új, fejlett eszközökkel, mint például a VISTA infravörös távcső, amely az Európai Déli Obszervatórium részeként működik Chilében. Ez a távcső képes a kozmikus por és gáz által eddig elrejtett galaktikus régiók feltérképezésére, így az eddig ismerteknél sokkal részletesebb képet ad a Tejútrendszerről és azon túli objektumokról.
Az évtizedek óta tartó kutatások nemcsak rejtett csillaghalmazokat, hanem különleges csillagokat és extrém csillagpopulációkat is felfedtek. Az adatok révén a tudósok új, fiatal csillagokat fedeztek fel a galaxis magjában, amely korábban az idősebb csillagok birodalmának számított. Az infravörös képek révén két új gömbhalmaz is láthatóvá vált, amelyeket eddig elfedett a csillagközi por.
Az ilyen hatalmas, újfajta képek és 3D-s térképek segítségével megváltozik a galaxis szerkezetéről alkotott képünk. A felvételek és adatok nemcsak a Tejútrendszer felépítésére világítanak rá, hanem galaktikus múltbéli ütközések, csillagszületési területek, sőt, akár bolygókat kísérő aszteroidák vizsgálatához is hozzájárulnak.
Közben a Gaia űrtávcső sosem látott részletességgel mérte fel a galaxis csillagait, elemezve mozgásukat, fényességüket és távolságukat. Így fény derülhetett arra, hogy a Tejútrendszer több kisebb galaxist is magába olvasztott története során, megteremtve születési korszakokat, valamint jellegzetes szerkezeti elemeket. A modern űrfelvételek új ajtókat nyitnak a sötét anyag, a csillagkeletkezés és az univerzális fejlődés kutatásában is.
Az Euclid űrtávcső révén pedig a kutatók betekintést nyerhetnek a világegyetem szerkezetébe, feltérképezve a sötét anyag eloszlását, óriásgalaxisokat és sűrű csillaghalmazokat. A képek minden eddigit felülmúlnak részletességben, új lehetőségeket teremtve a csillagászatban, miközben sok égi objektum és jelenség eredetét, fejlődését még mindig rejtély övezi.