Az OpenAI közelmúltbeli finanszírozási nehézségei kapcsán új piacokat keres a tőkebevonásra, különös tekintettel az Öböl-menti országokra. A vállalat nagy volumenű megállapodásokat igyekszik kötni olyan régiókkal, mint az Egyesült Arab Emírségek, miközben a hátteret a közel-keleti olajbevételek és az ebből képzett hatalmas állami alapok adják.
Felmerül a kérdés, hogy mennyire előnyös vagy kockázatos az amerikai technológiai cégek számára olyan politikailag és biztonságilag instabil régiókhoz fordulni forrásért, ahol a hadviselés vagy instabilitás akár az infrastruktúra biztonságát is veszélyeztetheti. Mindeközben Szaúd-Arábia és az Emirátusok hosszú távon új ipari irányt, főként a technológia és a mesterséges intelligencia irányába szeretnének elmozdulni, hogy ne csak az olajra alapozzák jövőjüket.
Konkrét példák is elhangzanak: az Abu Dhabi National Oil Company (Adnoc) OpenAI-megoldásokat alkalmaz a kőolaj kitermelésének előrejelzéséhez, az EOG fejlett AI-technológiával dolgozik, és adatközpontokat („Stargate”) is terveznek a térségben. Ugyanakkor az infrastruktúra fizikai védelmének kényszere (például föld alá helyezett adatközpontok, rakétavédelem) új, egyedi kihívásokat vet fel ebben a környezetben.
Az AI és a felhőalapú adattárolás jövője is témává válik: érdekes felvetésként hangzik el, hogy a kihasználatlan számítógép-memóriát (DRAM) a jövőben akár tokenizált kereskedéssel, megtérülő módon lehetne kiadni a hálózat számára – hasonlóan ahhoz, ahogyan a decentralizált energiapiacok működnek. Ezzel kapcsolatban a Circle neve is szóba kerül, mint a mikrotranzakciók lehetséges eszköze.
