Az elmúlt évek a Naprendszer kutatásában izgalmas fejleményeket hoztak, rengeteg új felfedezéssel a bolygók, üstökösök, aszteroidák és a Naprendszer peremvidékei terén. Az összefoglaló az aktuális tudományos vitákra, nyitott kérdésekre és a jelenleg aktív kutatási területekre fókuszál.
Különös figyelmet kapnak a potenciálisan veszélyes aszteroidák, az üstökösrajok veszélyei – különös tekintettel a 2032-es Föld–Taurid raj áthaladásra –, valamint a Tunguzka-eset és a holdi becsapódások kapcsolódó kérdéseire. A bolygók körül oszcilláló trójai aszteroidák (például a friss felfedezés, 2019 U14 a Szaturnusz mellett) témája felveti, hogy a gravitációs rezonanciák hogyan befolyásolják az égi testek stabilitását.
Jelentős hangsúlyt kap a titokzatos Planet 9 hipotézis is, ahol az extrém transzneptuni objektumok szokatlan pályái újabb és újabb elméleteket szülnek arról, vajon mi mozgatja ezeket a törpebolygókat – egy hatalmas, rejtett bolygó vagy más, még ismeretlen erők.
A modern űrtávcsövek és űrszondák – úgymint James Webb, Hubble, Lucy, Gaia, illetve BepiColombo vagy a közelgő Vera Rubin Obszervatórium – forradalmasították a megfigyelő csillagászatot. Ezek révén derül fény az olyan extrém objektumokra, mint a sötét üstökösök, az amorf vízjég szerepe a centaur típusú kisbolygók kémiai evolúciójában, vagy a Naprendszer méretének kérdésére (új Lagrange-pontok, a galaktikus középponttal való egyensúlyi helyek).
A Naprendszert övező Oort-felhő alakjának, összetételének rejtélyei, a nagy üstökösök (például Bernardinelli-Bernstein) és a múlt csillagközi áthaladásainak földi hatásai (Schulz csillag) is olyan kutatási témák, melyek új kérdéseket vetnek fel: befolyásolhatják-e ezek az események a földi élet fejlődését, klímaváltozását?
A videó felvázolja a bolygók, holdak, gyűrűk, trójaiak és kisbolygók kialakulásának lehetséges folyamatait – külön kitérve például a Merkúr eredetére, az ütközési szcenáriókra, vagy az Uránusz rétegezett belsejére, illetve holdjainak rejtélyes felszínmozgásaira.
