Az elmúlt évtizedekben a csillagászatban megjelentek olyan teleszkópok és műszerek, amelyek teljesen új távlatokat nyitnak a világegyetem megfigyelésében. Az epizód részletesen bemutatja, hogyan dolgoznak a legújabb földi és űrbeli távcsövek, köztük a Vera C. Rubin Obszervatórium és a Simonyi Survey Távcső, amelyek extrém nagy felbontású, milliárdnyi pixelből álló képeket készítenek az égről. A technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy egyetlen kép annyi adatot tartalmazzon, hogy annak feldolgozása és elemzése önmagában is óriási kihívás.
Első ránézésre talán csak látványos asztrofotók születnek, de valójában ezek az eszközök egy egész évtizeden át folyamatosan figyelik az égboltot, hogy időbeli változásokat is rögzítsenek, s így például feltérképezzék a sötét anyag és sötét energia összetett hatásait, vagy akár új aszteroidákat és intersztelláris objektumokat azonosítsanak. Az elképesztő adattömeg révén egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy a csillagászok a galaxisok eloszlásán, a változó csillagokon vagy a Naprendszer peremén mozgó égitesteken keresztül jobban megértsék a világegyetemet.
A videó nemcsak a modern távcsövek mérnöki bravúrjait és működését ismerteti, de felvázolja a tudományos kérdéseket is, amelyek ezek révén válhatnak kutathatóvá. Megismerjük, miként lehet detektálni a szabadon mozgó bolygókat, megvizsgálni a galaktikus csomók szerkezetét vagy éppen új, potenciálisan lakható exobolygókat elemezni. Külön érdekesség, hogyan viszonyulnak egymáshoz a földi és az űrbeli távcsövek, és melyik milyen előnyt kínál a különböző kutatási területeken.
Felvetődik, hogy vajon mennyire lesz forradalmi hatású az a 3D univerzumtérkép, amely az elkövetkező években születik, illetve milyen új felismerésekhez vezethet a sötét anyag, csillagkeletkezés vagy galaxisfejlődés megértésében. Ugyanakkor bepillantást nyerünk a csillagászat múltjának meglepő történeteibe is, például amikor egy legendás texasi távcső túlélte, hogy hét golyót kapott egy pisztolyból.
