A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 22 perc

Új szereplők és láthatatlan változások az aranypiacon

Nagy átrendeződés zajlik az aranypiacon: miközben a klasszikus keresleti források visszaszorulnak, új befektetői és országos szereplők lépnek színre, sokszor a láthatóság határán.

Az amerikai munkaerőpiac jelentős visszaesést mutat, miközben a várakozásokhoz képest messze elmaradó foglalkoztatottsági adatok jelennek meg. A munkanélküliség emelkedik, a részvételi arány csökken, a piac pedig szinte biztosra vesz egy szeptemberi kamatcsökkentést.

Ezzel párhuzamosan az arany iránti kereslet érdekes átrendeződést mutat: míg a fizikai ékszervásárlás drasztikusan visszaesett, az ETF-beáramlások és a központi bankok „láthatatlan” felvásárlásai egyre hangsúlyosabbak. A World Gold Council adatai rekord értékű, de csupán mérsékelt volumenű aranykeresletet jeleznek, ami azt a kérdést veti fel, hogy mi hajtja igazán ezt a piaci mozgást: az árfolyam vagy valódi szerkezeti vásárlói nyomás?

Az interjú során kiemelt hangsúlyt kapnak az eltérő földrajzi trendek is. Míg az amerikai lakossági érdeklődés jelentősen csökkent, addig Kína és Ázsia több pontján masszív növekedés figyelhető meg, sőt Kínában már az intézményi befektetők is beléphetnek a fizikai aranypiacra. Az európai és ázsiai ETF-ek mozgásai, illetve a rejtetten zajló központi banki vásárlások izgalmas kérdéseket vetnek fel a globális aranypiac átrendeződéséről.

A beszélgetés kitér a bányászat és újrahasznosítás kihívásaira is, ahol az emelkedő költségek és a viszonylag lassú kibocsátásbővülés további bizonytalanságot visz a piacra. Az arany ékszerpiaca mélypontra kerül, ám egyes régiókban – például Iránban – a kereslet növekedése társadalmi-gazdasági összefüggéseket is jelezhet.

Számos nyitott kérdés marad: vajon a központi bankok rejtett vásárlásai mennyire torzítják a hivatalos statisztikákat? Jelenthet-e új trendet az intézményi befektetők hangsúlyosabb jelenléte Kínában? Hogyan reagál a piac a folyamatos gazdasági bizonytalanságra és a magas árfolyamokra?