Az előadás során a világegyetem eredetének és fejlődésének legizgalmasabb kérdései kerülnek előtérbe, különösen az úgynevezett „Nagy Bumm” körüli elméleti viták. Bemutatjuk, hogyan jutott el a kozmológia odáig, hogy az univerzum keletkezését kutassa, és hányféle, egymással versengő elmélet született már a kezdetekről – a klasszikus Nagy Bumm modelltől a Steady State elméletig, vagy éppen az inflációs és ciklikus univerzum modellekig.
A szereplők szemléltetik, hogyan formálják a tudományos közösség belső vitái a világképünket, és milyen szerepet tölt be a tudományos vita a megismerés folyamatában. Hangsúlyos kérdésként merül fel: milyen megfigyelésekkel támaszthatók alá ezek az elméletek? Hogyan reagál a tudomány, ha egy népszerű ötlet (például az infláció) több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, vagy ha az új bizonyítékok rávilágítanak egy korábbi felfedezés igazságtartalmára?
A kozmológusok gyakran használnak gondolatkísérleteket és matematikai modelleket ott, ahol a hagyományos megfigyelések már nem elégségesek – különösen a kvantumgravitáció és a téridő mikroszerkezetének kérdéseiben. A vita nem áll meg a tudományos kereteknél: az előadás feszegeti a tudomány, a filozófia és a vallás határterületeit is. Mennyire játszanak szerepet előfeltevéseink vagy világnézetünk abban, hogy hogyan értelmezzük a világegyetem múltját?
A kérdéseket tovább mélyítik a multiverzum, a kvantumgravitációs elméletek (húrelmélet és hurokelmélet), valamint az idő természetével kapcsolatos gondolatok. Vajon lehetséges, hogy a világegyetem múltja körkörös, vagy akár időgépeket is rejt magában? Az ilyen spekulációkat a tudományos közösség megosztottan fogadja, ami újabb izgalmas vitákhoz vezet.
