A NASA különös űrmissziói során a Merkúr, a Szaturnusz és a Jupiter titokzatos világai tárultak fel a tudósok előtt. Elsőként a Merkúr felfedezését mutatják be: a kamera-csapat izgatott várakozással várta a beérkező képeket, amelyek eddig ismeretlen felszíni formákat tártak fel. Egy innovatív technikai megoldásnak köszönhetően lehetővé vált a sötét kráterek belsejének vizsgálata, feltárva a több száz milliárd tonna jég jelenlétét a Merkúr pólusainál.
A Messenger szonda segítségével szerzett adatok alapján a kutatók igazolták a vízjég hosszú távú fennmaradásának lehetőségét, kiemelve, hogy a bolygó forgástengelye és a végleg árnyékos kráterek segítik a jég konzerválódását. Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel az élet egyik legfontosabb összetevőjének jelenlétéről a Naphoz legközelebbi bolygón.
A Szaturnusznál a Cassini űrszonda tizenhárom éven át vizsgálta a bolygó viharait, gyűrűit és holdjait, köztük az Enceladus felszíni óceánját. A szonda adatai folyamatosan új felfedezésekhez vezetnek: a Szaturnusz gyűrűinek eltűnését például csak nemrég sikerült igazolni, amely még hosszú évtizedekig izgalmas kutatási terepet biztosít ehhez a különleges bolygórendszerhez.
A Jupiter felfedezései a Juno űrszonda számára teremtettek új lehetőségeket. Különösen érdekes, ahogy a Juno pályájának egyedi kialakítása révén minden eddiginél közelebbről vizsgálhatjuk a bolygó légkörét és rádiósugárzási övezeteit. A misszió innovatív technikai megoldásainak és különleges méréseinek köszönhetően előttünk ismeretlen részletek tárulnak fel a Naprendszer egyik legnagyobb bolygójáról.
