Az adásban először egy új üzleti modellt ismerhetünk meg, amely a bejelentő törvény kereteit kihasználva próbál pénzt keresni. Egy startup, melynél maguk a cég tagjai tekintik magukat bejelentőnek, célja pedig az, hogy mesterséges intelligenciát és oknyomozó újságírást ötvözve leplezzenek le nagy összegű csalásokat, elsősorban az Egyesült Államok kormányzati pénzeivel kapcsolatos visszaéléseket.
Az interjúban szó esik arról, hogyan működik a False Claims Act, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a csalások feltárása után a visszaszerzett összeg egy jelentős részét a felfedező megkapja, akár külső személyként, nem csak belső informátorként. A beszélgetés során példákon keresztül mutatják be, milyen típusú csalásokban (pl. egészségügy, gyógyszeripar, oktatás) rejtőzhetnek milliárdos nagyságrendű összegek, amelyeket évente csak kis részben sikerül visszaszerezni.
A cégalapítók háttere színes: szerepel közöttük mérnök, volt FTC/állami jogász, valamint jogi szakterületen tapasztalt szakember, akik egyedi nézőpontokból közelítik meg, miért és hogyan lehet sikeres egy ilyen vállalkozás. Részletesen kitérnek arra is, milyen elemzési és adattudományi módszereket, többek között mesterséges intelligencia alapú eszközöket használnak a csalások kereséséhez és bizonyításához.
Foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy a hagyományos oknyomozó újságírás ma már nehezen finanszírozható (a „klikkalapú” média világa miatt), ezért a bejelentő-modell új bevételi forrást jelenthet a társadalmi hasznossággal bíró vizsgálatoknak. Végül felmerül az is, hogy a jogszabályok (és az AI) hogyan segíthetik vagy akadályozhatják ezt a modellt – illetve milyen jövő várhat rá.
