Az utóbbi évtizedekben a front-end fejlesztés azt jelentette, hogy dizájnból egyedi felhasználói felületeket készítünk, figyelve minden részletre, mint például az állapotkezelés vagy a stílus. Manapság azonban jelentős technológiai és szemléletbeli váltás zajlik: a munkafolyamatok és a teljes megoldások kerülnek előtérbe az egyedi UX helyett.
A videóban szó esik arról, hogy az ismétlődő, mégis munkaigényes front-end munkák hamarosan eltűnnek – részben az AI és a composability (összeállíthatóság) miatt. A különféle modern eszközök, például komponensgyűjtemények és AI-alapú generálás lehetővé teszik, hogy a felhasználói felületeket gyorsabban és testreszabottabban hozzuk létre.
Egyre inkább úgy kell gondolkodni, hogy egy rendszer komponensalapú, ahol a tervező és a fejlesztő együtt dolgozik a márkanév-ígéretek mentén, nem pedig kizárólag dizájnminták alapján. Fontos kérdésként merül fel, hogy miként lehet fenntartani a márkaélményt változatos, dinamikusan generált UI-k mellett is.
Napjainkban a front-end mérnökök feladata is átalakul: nem csupán oldalakat vagy űrlapokat készítenek, hanem olyan komponensrendszereket hoznak létre, amelyek akár AI segítségével is rugalmasan összeállíthatók. Mindez újfajta együttműködést vár el a felhasználókkal és a designerekkel, valamint hangsúlyossá válik az auditálhatóság, jogosultságkezelés és munkafolyamat-készítés kérdésköre is.
Izgalmas felvetés, hogy az AI nem csupán segíti a fejlesztést, hanem egyben önálló ‘fogyasztóként’ is megjelenhet, így a front-end rendszereknek arra is választ kell adniuk, hogy a gépi és az emberi felhasználói igényeket egyaránt kielégítsék.
