Az anyag középpontjában a nitazén nevű, a fentanilnál is halálosabbnak tartott új szintetikus opioidcsoport áll, amely napjainkban egyre gyakrabban bukkan fel a nemzetközi illegális kábítószerpiacon. Bemutatásra kerül, hogyan váltak ezek a vegyületek, amelyeket eredetileg az 1950-es években fejlesztettek ki fájdalomcsillapító célokra, mára komoly közegészségügyi fenyegetéssé.
Feltárjuk, hogyan jelentek meg először Európában 2019-ben, hogyan okoztak meglepetésszerű túladagolási járványokat Írországban és más országokban, valamint hogyan keverednek gyakran más szerek közé, így a használók akaratlanul is életveszélyes anyaghoz jutnak. Felmerül a kérdés, milyen veszélyei és speciális tulajdonságai vannak a nitazéneknek, különös tekintettel azok anyagcseréjére és mellékhatásaira.
Többféle perspektívából vizsgáljuk, hogyan hatnak a szigorodó szabályozások és a globális drogpiac változásai az ilyen veszélyes vegyületek terjedésére. Megnyílik a vita arról, vajon a tiltó politikák maguk is hozzájárulnak-e az egyre halálosabb szerek megjelenéséhez, és hogy a különböző országok milyen eltérő válaszokat adnak a fenyegetésre.
Érintjük azt is, hogy a gyógyszeres ellenszerek, mint a naloxon, alkalmazhatósága mennyire korlátozott, és hogy mennyire fontos az információterjesztés, valamint a felhasználók és hozzátartozóik oktatása a megelőzés és az esetleges beavatkozás érdekében. Felvetődik a kérdés: létezhet-e olyan drogpolitika, amely megelőzi a még veszélyesebb szerek elterjedését?
