Sokan elképzelni sem tudják, milyen lenne, ha még az el nem adott kriptovaluta-nyereségük után is kemény adót kellene fizetniük. Egy friss holland törvény értelmében 2028-tól ez már valósággá válik: a papíron meglévő kriptohozamokra 36%-os adót vetnek ki, még akkor is, ha a befektető nem adta el eszközeit. Mire vezethet ez a radikális lépés, és miben különbözik más országok adópolitikájától?
Az új szabály komoly kockázatokat rejt magában mind a piac, mind a befektetők számára. Masszív kényszereladások fenyegetnek, ami akár piaci összeomláshoz is vezethet. Sokan felvetik: igazságos-e, hogy egyes eszközöket, mint például az ingatlanokat vagy a startup részvényeket, kivonnak az adókörből, míg a digitális vagyonok birtokosai súlyos terheket viselnek?
A videó bemutatja, hogy a politikai döntések mögötti motiváció a költségvetési hiány betömése volt, nem pedig átgondolt stratégia. Példaként említi a világ más tájain felmerülő, hasonló terveket, és azt vizsgálja, hogy mennyiben indíthat trendet a holland példa akár globálisan is.
Külön figyelmet kapnak azok a lehetőségek és alternatívák is, amelyeket a kriptobefektetők keresnek a kedvezőbb adózású országokban. A fokozódó ellenőrzés erősítheti a privát, nehezebben követhető tranzakciók iránti igényt, miközben a jogi környezet egyre szigorúbbá válik.
