Új-Guinea mérete és elhelyezkedése gyakran félreértett: valójában a világ második legnagyobb szigete, többnyire sűrű esőerdő és hatalmas hegyvonulatok borítják, amelyek területeinek nagy része máig feltérképezetlen. Ezek a földrajzi adottságok hozzájárultak ahhoz, hogy az itt rejlő titkok – felfedezetlen állatfajoktól a kihaltnak tartott élőlényekig – fennmaradjanak a modern időkig.
Az éghajlat és a domborzat miatt Új-Guineán találhatók a világ egyik utolsó trópusi gleccserei, amelyek azonban drámai ütemben húzódnak vissza a klímaváltozás hatására, és a tudományos kutatások is egyre nehezebbé válnak ezekben a távoli zónákban. Az eltűnő jégtakarók, különleges állatok újrafelfedezése és a felfedezetlen törzsek létezése mind olyan összetett kérdések, amelyeket a sziget vadonában dolgozó kutatók próbálnak megfejteni.
Kulturálisan és etnikailag is kivételesen színes vidék: Új-Guinea több mint ezer, egymástól független nyelvvel és jelentős genetikai különlegességekkel büszkélkedhet. A lakosok megosztottsága, a nehéz terepviszonyok és az országos infrastruktúra hiánya miatt ma is nehezen becsülhető a valós népességszám, és nem ritka, hogy akár milliók rejtőznek az ismeretlenségben mind a külvilág, mind saját országuk számára.
A történelem során Új-Guinea számos titkos vagy drámai történés helyszíne volt: ilyen például Michael Rockefeller rejtélyes eltűnése és az e körüli felderítetlen tragédiák és összeesküvés-elméletek, vagy a jelenleg is zajló, gyakran elhallgatott politikai konfliktusok, amelyek meghatározzák a nyugat-new guineai életet. Ezek mellett a sziget gazdasági és geopolitikai jelentősége is állandó viták és feszültségek forrása mind helyi, mind globális szinten.
Az ipari bányászat, a biológiai sokféleség, az etnikai kérdések, a civilizációtól való elzártság, a múlt és a modern kor ütközései mind hozzájárulnak Új-Guinea titkainak gazdagságához, és újabb kérdéseket vetnek fel: vajon milyen felfedeznivalók maradtak még elrejtve a dzsungel alá és a hegyek közé zárva?
