A Mars még mindig tartogat meglepetéseket: a felszínén és a felszín alatt is számos különös jelenségre bukkantak a kutatók. Megdőltek azok a régi elképzelések, amelyek szerint a bolygó egyszerű és geológiailag halott lenne; az új kutatások szerint azonban a vörös bolygó belső szerkezete és felszíni formakincsei is komplexitást sejtetnek.
Tudósok furcsa, medúzaszerű objektumokat, méhsejtszerű poligonokat és sötét csíkokat figyeltek meg a felszínen. Ezek eredetét vizsgálták: a medúzaszerű kép például egy kozmikus sugárzás által okozott kamerahiba volt, míg a sötét sávok kialakulását a marsi szelek és porlavinák, esetenként szárazjég mozgása okozza.
Érdekes felfedezés volt a nagy, mikroszkopikustól egészen jelentős kristálynövekedések jelenléte a különböző geológiai rétegekben, ami a múltbeli vízjárás és marsi vízciklus nyomaira utal. Ezek alapján akár az élet kialakulásához is lehettek kedvező körülmények, legalábbis mikrobiális szinten.
A bolygó két félgömbjének aszimmetriája is régóta foglalkoztatja a kutatókat. Új gravitációs mérések és szeizmológiai adatok szerint a déli félteke köpenye mintegy 200-400°C-kal melegebb az északinál, sőt, részben még most is olvadt. Ez a rejtélyes geológiai különbség új elméleteket eredményezhet Mars múltját illetően.
Külön figyelmet kaptak a Mars holdjai, a Phobos és a Deimos. Friss kutatások szimulációk és geofizikai vizsgálatok alapján rávilágítottak, hogy eltérő eredetük lehet: míg Deimos talán marsi törmelékből keletkezett, Phobos inkább egy befogott aszteroida lehet, amelyben vízjég is van.
