Mi történne, ha a városokat azáltal látnánk el árammal, hogy egyszerűen összekeverjük az édesvizet a tengervízzel? Évente hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, amikor folyók ömlenek a tengerbe, és most úgy tűnik, megtaláltuk a módját ennek hasznosítására.
Az ozmotikus energiát egyre több part menti város vizsgálja, különösen annak fényében, hogy az édesvízhiány miatt nő a sótalanító üzemek száma. Ezek az üzemek viszont jelentős energiát igényelnek, ám az ozmotikus eljárás révén nem csupán a vízigényeket lehetne kielégíteni, hanem áramot is nyerhetnénk a visszamaradt sós vízből.
Néhány feltörekvő technológia – például a sósvíz és édesvíz közötti membránokon alapuló rendszerek – már most is azt bizonyítják, hogy egyre hatékonyabb az energia kinyerése. Különböző országokban, például Franciaországban és Japánban, elindultak olyan kísérleti projektek, amelyek új megközelítésekkel próbálják fejleszteni ezt az alternatív energiaforrást.
Felmerül a kérdés: lehet-e az ozmotikus erőművek révén az áramtermelés valódi alternatívája a part menti nagyvárosokban? Mi lenne, ha az új membrántechnológiák révén már nemcsak termeléskiegészítésre, hanem valódi bázisenergiára alapozva láthatnánk el egyes régiók energiaellátását? És vajon milyen környezeti hatásai lehetnek a folyók vízének eltérítésének?
