Az élet eredetét kutatva izgalmas kérdések merülnek fel: vajon mennyire elkerülhetetlen, ami a Földön bekövetkezett? Mi történne, ha újrajátszanánk a bolygó történetét — ugyanilyen élet alakulna ki, vagy teljesen más biológiai rendszerek jönnének létre?
Szó esik arról, hogy mit is jelent valójában az élet definíciója, különös tekintettel a mesterséges, laboratóriumban létrehozott rendszerekre. A kutatók arra törekszenek, hogy ne csak darwini evolúcióra képes szervezeteket hozzanak létre, hanem olyanokat is, amelyek nyitott végű fejlődést mutathatnak, vagyis képesek bármilyen új, előre nem látható funkció betöltésére.
Felvetődik a kérdés, hogyan válik át az élettelen kémia élő biológiává, mire tanított a Miller–Urey-kísérlet, és milyen eszközökkel és technológiákkal állítanak össze szintetikus sejteket a tudósok. Megjelenik az RNA origami, ahol biológiailag aktív molekulákat terveznek és hajtanak össze adott formára, valamint szóba kerülnek a fehérje- és RNS-alapú evolúciós utak különbségei is.
Foglalkoznak az etikai dilemmákkal: vajon milyen szabályok vonatkozzanak egy új, laboratóriumi életformára, kell-e tartanunk attól, hogy ártalmas lehet számunkra? Ugyanakkor felmerül a biotechnológia praktikus haszna: hogyan segíthetik elő ezek a kutatások az egészségügy, gyógyászat vagy akár az anyagtudomány fejlődését is.
Az is nyitott kérdés marad, hogy más bolygókon a földihez hasonló vagy teljesen eltérő biokémia fordulhat elő: szükségszerű-e a DNS–RNS–fehérje rendszer, vagy létezhetnek például szilíciumalapú életformák? Ezek a vizsgálatok segíthetnek megérteni, mi a valódi különlegessége földi életünknek, illetve hogyan nézhet ki az élet máshol az univerzumban.
