Régmúlt idők állatai lenyűgöző részleteket rejtenek, amelyeket friss fosszíliák felfedezései tárnak fel előttünk. Az egyik ilyen például egy új, eddig ismeretlen iguanodontid dinoszauruszfaj, amelynek hátán rendkívül megnyúlt tüskék futnak végig, mintegy óriási vitorlát alkotva. A kutatók különböző elméletekkel álltak elő ezeknek a vitorláknak a lehetséges szerepéről, legyen az hőszabályozás, védelem vagy éppen párválasztási szignál.
Különös evolúciós utazásra indulhatunk a repülő mókusokkal is, melyek ősi és óriási képviselőit sikerült most először pontosabban beazonosítani Észak-Amerika területén. Már csak néhány fog és apró csont alapján is meglepő összefüggéseket ismerhetünk meg elterjedésükkel, kihalásukkal és az általuk kihasznált meleg korszakokkal kapcsolatban.
Ritka eset, amikor fosszíliákban lágyrészeket is felfedezhetünk. Egy újonnan feltárt teljes plesiosaurusz példány azonban nemcsak csontokat, hanem bőrszövet-maradványokat is őrzött, így bepillantást nyerhetünk abba, hogyan változott a bőrfelület az állat különböző testrészein, és ez miként járulhatott hozzá az úszásdinamikához vagy táplálékszerzéshez.
Nemcsak csontok vagy bőr jelentőségteljesek: egy skóciai leletben dinoszauruszok lábnyomait tárták fel, köztük ragadozók és növényevők nyomait, melyek segíthetnek felülvizsgálni korábbi azonosításokat, és új evolúciós összefüggéseket teremthetnek.
Végül a dél-afrikai paleotalajból előkerülő kisemlősnyomok újfajta fosszíliákra világíthatnak rá – talán először maradt fenn „butt scoot”, azaz hátsóval húzódó mozgás, amely sajátos viselkedésű kisemlősökhöz köthető, és akár egyfajta ősi latrina-fosszíliát is jelenthet.
